Dr. Oroszlán István a Keszthelyi Ipartestületről 1936-ban megjelent kis könyvében leírja, hogy midőn az Ipartestület megalapítására aláírásokat gyűjtöttek, a " Premontrei Rendház kertjéből kifolyó tó partján

( a mai Helikon utcán ) elhelyezkedett tímárok, a mesterségük hanyatlását látó öreg szűrszabók és a Pesti utcában dolgozó néhány csizmadia-mester, bizony nem nagyon örült a kor szellemét hirdető átalakításnak."

A fenti elavult nézetekkel kellett szembeszállnia azoknak a haladó gondolkodású keszthelyi iparosoknak, akik elérték, hogy 1884. decemberében  egy értekezletet hívjanak össze és elkészítsék az Alapszabály tervezetét. Az 1885. január 18.-án összehívott, izzó hangulatú Közgyűlés hosszú vita után, kétharmados többséggel végül is elfogadta az Alapszabályt, amelyre még márciusban az illetékes Minisztérium is rátette elfogadó kézjegyét.

Álljon itt azoknak a neve, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a megalakulásban: Göde Lajos főszolgabíró-az alakuló Közgyűlés elnöke, Oberschall Kálmán, Ruzicska János Oppel Károly, Schweiger Dávid Sándor Elek és Scheiner Henrik asztalos-mester.

A Keszthelyi Ipartestület megalakulásával elindult egy izgalmas, munkával. eredményekkel és kudarcokkal teli évszázad. 1896-ban az ország a Millenniumi ünnepségek lázában égett. A budapesti országos kiállításon, hat keszthelyi iparos munkái szerepeltek. Ebben az évben Keszthelyen, az iparos tanoncok munkáiból kiállítást rendeztek, amely évente rendszeresé vált.

A századfordulótól kiemelkedően érzékeny feladatot jelentett a Keszthelyi Ipartestületnek is, a szociális problémák kezelése. A munkaképtelenné vált iparosok, kézművesek számára az orvosi, gyógyszer és egyéb ellátások segítése.

Itt kapott szerepet a Munkásbiztosító Pénztár, amely 1890-ben, és az Iparos Hitelszövetkezet, amely 1902-ben alakult. Rendezetlen volt az iparosok nyugdíj ügye is.

A szociális problémák és a technikai fejlődés folytán bekövetkezett változások okozta nehézségek áthidalására, dicső elődeink, alapítványok létrehozásával segítették az Ipartestület munkáját.

Unterberger Ferenc késes-mester. Khern Rezső uradalmi ispán nevét kell elsősorban említeni akik jelentős anyagi hátterű alapítványokat hoztak létre.

A véres háborúk okozta sebek, csonka családok szörnyű helyzete, szegény, nagycsaládos iparosok karácsonyi megsegítése, további adományokra ösztönözték Keszthely módosabb polgárait. Álljon itt az Ő nevük is, a teljesség igénye nélkül: Dr.Bita Dezső egyetemi rektor, Ullreich János  vendéglős, Rácz Gyula lakatos mester, Schweiger Dávid szűcs mester, Reischl Vencel és Reischl Richárd nemzetgyűlési képviselő.

Keszthely kulturális életében is nagy jelentőségű, a nemzeti érzés ápolására befolyást gyakorló, dalos testületek alakultak. Így született meg az iparos kör Dalárdája 1888-ban amely 1949-ig rendszeresen működött. Nem volt ünnep,rendezvény a térségben, ahol a kórust ne kérték volna fel szereplésre. 1895-ben, Dr Lakatos Vince premontrei kanonok a Keszthelyi Gimnázium tanára vette át a dalkör irányítását, erre az időre esik a dalkör felvirágzása.

Molnár János és Eckhardt Antal karnagyok irányításával, minden rangosabb dalversenyen részt vettek. Gyűltek a szebbnél szebb díjak, ezüstkupák, ezüstszelencék, dicsérő oklevelek. 1904-ben Fürstenberg Károly Emilné hercegasszony felszentelte a Dalkör zászlaját. ( Ezek a becses ereklyék ma a Keszthelyi Balatoni Múzeum tulajdonát képezik.)

Goldmark Károly hírneves zeneszerző, Keszthely szülötte 80. születésnapján, 1910. május 21.-én Keszthelyre látogatott és meghallgatta a Dalkör előadásában többek között a saját szerzeményét, a Búcsút is.

1921-es Helikoni Ünnepségeken is szerepeltek dalosaink. Erre a Helikonra készült el, a keszthelyi parkban ma is látható, oszlopos-kupolás emlékmű. A kőfaragó munkát Kutassy Imre kőfaragó mester, az építését Zágoni és Szabó építő mesterek végezték. A boltozat komplikált állványozása Kenessey Sándor  munkáját dicséri.

Az első világháború a Keszthelyi Ipartestület tagjai közül, 28 áldozatot követelt. ( Az Ő emléküket egy márványtábla őrzi, a Keszthely Kossuth utca 69.szám alatt található, volt Iparos Székház homlokzatán, ma Tiszti Club.)

Az előzőkben említett székházat az iparosok téglajegyek megvásárlásából és adományokból építették fel. Átadására 1938. december 18.-án került sor.

Itt működött az iparosok háza egészen 1961-ig, amikor is nagy bánat érte a keszthelyi iparosok társadalmát, mert a sok keservvel és fáradsággal felépített székházukat át kellett adni a helyi honvédség számára. Tiszti Kaszinó céljára.

Helyette felajánlottak más ingatlanokat. Igy került az iparosok tulajdonába, a Keszthely Georgikon út 19.szám alatti ingatlan.

Nem kerülte el a gazdasági válság az Ipartestületet sem. Éreztette előszelét a második világháború. 1939-től a folyamat felgyorsult, a diszkriminatív intézkedésekkel, a zsidó származású ipartestületi tagok gazdasági és politikai korlátozásával.                                                 

A második világháborút követően, egy kifosztott, romokban heverő országban az iparosok lassan lélegezhettek fel. Az 50-es évek nehézségei, az újjáépítés és az iparosok bizonyos fokú mellőzése, az ipari szövetkezetek erőszakos megalakulását eredményezte.

Az 1956-os eseményekből, az iparosok is kivették részüket. A Keszthelyi Forradalmi Tanács tagjai között négy iparos társ neve szerepelt. Rövid időre megelevenedett a Dalkör is. Utoljára a Szent-Miklós temetőben az elhunyt iparos társak sírjánál énekeltek. Az új kormányzat részéről az iparos társadalom megítélése fokozatosan javult.

1968-as év alapvető változásokat hozott a gazdasági és politikai életben. Bővült a működési terület, nőttek az export lehetőségek és számos iparjogi korlátozás megszűnt. Az iparosok végre dolgozhattak az ország és a maguk javára. Az 1961-es évben elvett székház helyett, a Bercsényi út 2/A alatt, központi támogatással 1990. május 18-án új székházat avattak, melyet Kurucz Zsigmond az IPOSZ elnöke avatott fel. Még ebben az évben a KIOSZ jogutódjaként 99 taggal megalakult az új, Keszthelyi Ipartestület.

A megalakulást követően, Vonyarcvashegyen és Várvölgyön önálló ipartestületeket hoztak létre, kiszakadva a keszthelyiből. Megtörtént a vagyon arányos elosztása is.

A Keszthelyi Ipartestület történetének új szakasza kezdődött el. Az átadott, korszerű Székház, az iparosok igényeinek színvonalasabb kiszolgálását tette lehetővé. Az Ipartestület 1994-ben végleges tulajdonába kapta a székházat a KIOSZ-tól.   Az elődök a jövőbe látóan gondolkoztak. Olyan vagyoni bázist hoztak létre, amely ma biztosítja a független működést. A szákházban található nagyterem és kis tárgyaló, minden iparos rendezvény megtartására alkalmas. Az emeleten található irodák,- melyek nem szükségesek a működéshez-, kiadásra kerültek. Az alsó szinten, tíz műhely-üzlet található. Ezek folyamatos kiadásából származó bevételek, nemcsak a működést biztosítják, hanem lehetővé teszik a szükséges felújításokat is.

Jelenleg az Ipartestületnek, közel kétszáz tagja van. Ennyi volt a 129 évvel ezelőtti megalakulásakor is. Rendszeres szervezeti élet folyik, tartalmas kapcsolatot kiépítve a Megyei és Országos vezetéssel.

Együttműködési Megállapodás alapján,  a helyi önkormányzattal, a Vállalkozói Klubbal, az Asbóth Sándor Térségi Szakközép Iskolával és a Térségi Kamarával évek óta kiváló a kapcsolat. 

Az iparosok érdekében, az elnökség és az ügyvezetőség, az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

·         érdekvédelem

·         ingyenes jogi tanácsadás, saját jogásszal

·         segítségnyújtás munka, társadalombiztosítási, nyugdíj és vállalkozási

     ügyekben

·         irodai szolgáltatások

·         terem és üzletek bérbeadása

·         pályázat figyelés, segítségnyújtás, orientáció

·         hagyományt teremtő és egyéni igények szerinti rendezvények szervezése

2000-ben az Ipartestület Elnöksége és tizenkét magánszemély létrehozta, a Keszthely és Környéke Jótevő Iparosainak Alapítványát. Az alapítvány immár tizenegy éves működése során biztos hátteret ad a hagyományőrző rendezvények megtartásának. Mikulás-est, Iparosok karácsonya, Tombola-bál, Sirhakli-bál, Nőnap és Szép korúak találkozója és Iparos Majális. Sajnos, az igen nagy hagyománnyal rendelkező Iparos-bált érdeklődés hiányában, évek óta nem tudjuk megtartani. 

Az Alapítvány adószáma:18963627-1-20

A 2012-es választásokon az alábbi iparosok lettek tisztségviselők:

·         Nádler József elnök

·         Kámán László alelnök

·         Pálfi Károly alelnök

Elnökségi tagok:

·         Farkas Attila

·         Gajár Józsefné

·         Huszti András

·         Kovács Ferencné

·         Papp Sándor

·         Tóth Tibor

Felügyelő Bizottság:

·         Magyar Gyula elnök

Tagok:

·         Andor Ferenc

·         Mátyás    János

Etikai Bizottság:

Szántnerné Merenics Valéria elnök

Tagok:

·         Kálóczi Sándor

·         Nagy Aladárné

Szociális és Kulturális Bizottság:

Kámán László elnök 

Tagok:

·         Gajár Józsefné

·         Kovács Ferencné

·         Király Károlyné

·         Tantó J. Gusztávné

Az Ipartestület Ügyvezetője: Csomós Ferenc

A Keszthely és Környéke Jótevő Iparosainak Alapítványa.

A Kuratórium tagjai:

·         Csomós Ferenc elnök

Tagok:

·         Szántnerné Merenics Valéria

·         Kovács Ferencné

·         Dömötör József

·         Huszti András

Az Ipartestület tagsága 2015-ben ünnepli megalakulásának 130.-éves évfordulóját. A nagy múltú Keszthelyi Ipartestület örökösei büszkék lehetnek elődeikre és mai tevékenységükre. Meghatározó szerepet töltöttek és töltenek be Keszthely társadalmában. Kezük munkája megtalálható a város és környéke szinte minden pontján öregbítve ezzel a Keszthelyi Ipartestület hírnevét.

Keszthely 2014. március 15.